A roncsprémium kettős hatása

Hazánkban nem vezették be és korántsem kapott akkora kibontakozási felületet a többi Európai Uniós tagállamban végbement roncsprémium program. Talán ez is okozója lehet annak, hogy Magyarországon ekkora visszaesés volt tapasztalható az autópiacon az elmúlt években.

Most, hogy a keresletet fellendíteni kívánó kormányprogramok sorra lejártak, a szóban forgó országokban felmerül a kérdés, hogy mennyire volt hatásos a mesterséges beavatkozás. Két egymástól eltérő területen figyelhető meg a program hatása, azonban a két folyamat középtávú eredménye is nagyon eltér. Első szempontból a program kifejezetten hasznos volt környezetvédelmi szempontból, a program lényege ugyanis abban rejlett, hogy a kormányok – tagállamtól függően – pár száz eurótól akár több ezer euróig terjedő pénzügyi hozzájárulást adtak azoknak a vevőknek, akik 9-10 évnél idősebb autójukat új, kevesebb káros anyagot kibocsátó járművekre cserélték. Országonként meg volt határozva, milyen kibocsátási adatok mellett mennyi támogatást nyújtott az állam a programban résztvevőknek – értelemszerűen minél alacsonyabb volt az új modell széndioxid-kibocsátása, annál több támogatás járt.

A program a legtöbb országban 2009 első hónapjaiban vette kezdetét, vagyis akkor, amikor a gazdasági válság hatásai jelentkeztek az autóiparban. Itt lép be a kezdeményezés másik hatása, ami vegyes érzelmeket kelt az elemzőkben az elkövetkező idők eladásainak megbecsülésével kapcsolatban. Az anyagi támogatás egyrészt jó hatással volt, mondhatni fájdalomcsillapítóként hatott a piaci visszaesésre, hiszen rengeteg vevő használhatta ki a lehetőséget, hogy régi autóját újra cserélje, ezzel támogatva az ipart és az érintett dolgozókat. Segített felélénkíteni a piacot és megmentette több ezer ember állását, az ilyen mesterséges beavatkozásoknak azonban negatív hatásai is vannak: torzítják a piacot. A statisztikák arról számolnak be, hogy az érintett országokban a roncsprémium támogatás időszakának lejárta után jókorát esett a forgalom. Kiemelten drasztikus esést élt át Szlovákia és Bulgária autópiaca, ahol több mint 50%-kal kevesebb gépjárművet helyeztek forgalomba, mint egy évvel korábban. A helyzet szintén szkepticizmusra adott okot Németországban, ahol 31,2%-kal csökkent a forgalomba helyezések száma. Itt azonban más aggasztó változások is megfigyelhetőek voltak, ugyanis a fogyasztók trendje is megváltozott a program hatására, mivel a környezettudatos, kisebb teljesítményű, gazdaságosabb motorok nem a német márkák erősségei, így előtérbe kerültek egyéb nyugat-európai és keleti márkák gépjárművei. Összességében a program kétségtelenül jó hatással volt környezetvédelmi szempontból az Európai Unió autópiacára, a piaci visszaesést azonban csak késleltette és nem teljes mértékben kezelte.